Szeretet skála


Tőzsde hírek




LinKKatalógus

Reklám

Gunagriha

 


Gunagriha polgári nevén Dr Fülöp Sándor erdélyi születésű Bécsben élő fogorvos, Sri Chinmoy tanítványa.
Lebilincselő előadásokat tart Magyarországon viszonylag kis létszámú közönség előtt.gunagriha
Hogy miért csak kevesen jönnek el meghallgatni a beszédeit?
Hiszed vagy nem erre a kérdésre éppen az előadásaiban adja meg a választ!  🙂 Indirekt módon.
De nem kell sokat várnod a válaszra, itt most is megtudhatod.
Azért nem érdekli az emberek többségét a meditáció és egyáltalán a spiritualitás, mert őket az egó üzemmódban pörgő elméjük vezeti az életútjukon.
És bizony az elme azt mondja, hogy a lelki életre nincs idő.
Menni kell, csinálni valamit!
Célokat kell kitűzni, agyalni, kitervelni, szervezni, megvalósítani!
Elérni a célt!
Közben motiváltnak lenni!
Nincs megállás, mert  ha lanyhul az iram, nem tudjuk tartani a határidőt!
El kell érni valamit, felmutatni, letenni az asztalra, büszkén dülleszteni a mellkast!
– Ezt én valósítottam meg!

Tesszük ezt többnyire olyan célokért, amit aztán megesz az idő vasfoga. Ház, autó, és egyéb mulandó alkotások.
Mi ezzel a baj?
Akkor nem frankó ez az egész hajsza és bizonyítani akarás, ha közben elfelejtünk élni! Ha csupán ettől akarunk boldogok lenni.
Vagy ha azt várjuk el, hogy a társunk tegyen boldoggá.

Másik nagy hibánk a minden áron való harci “kedv” életben tartása.
Mások hibáztatása, kritizálása a civilizált ember védjegyévé vált.
De ha másokra hárítjuk a felelősséget a mi dolgainkért, akkor az történik, hogy elszigetelődünk.
Ami még nagyobb baj, ha csoportosan háborodunk fel. Mostanában szinte egy emberként rázza az öklét az ország népe a bajok vélt okozói felé.
De ha ezt tesszük, bezárjuk magunkat!
Elzárjuk magunktól és bizalmatlanná válunk azokkal szemben is  akikkel együtt háborodtunk fel!
És mondd, ki szereti ha be van zárva?  Lehet úgy boldogan élni?

Várjuk a boldogságot, de az csak nem akar megérkezni.
Mert elfelejtettük, hogy hol kell keresni.
Várjuk, áhítjuk a békét, de nem akar jönni.
Ölbe tett kézzel és csukott szájjal várjuk a sült galambot.
Ítélkezünk és kárhoztatunk.
Nem látjuk, hogy a “rossz” bennünk van.
Nem értjük, hogy a tétlenség, vagy a múlt másolása miért nem hoz jó eredményeket.

És most – egy saját tapasztalat.
Megrendülve, meghatódva énekeltem még néhány éve a következő karácsonyi dalt. Ebben a kis részletben orbitális tévedés fedezhető fel:
“Béke, úgy várunk rád!
Jöjj el, ne késs tovább!
Szárnyad kitárd fölöttünk,
téged hív a világ.”
– De mi itt a probléma? Ez egy gyönyörű dal! – mondhatnánk.
A dallamával nincs is baj.
A tévedés a dalszövegben van.
A béke, vagy a BÉKE, az bennünk teremtődik meg legelőször.
És ha már megvan sok-sok emberben,  akkor terjedhet szét a világban. Egy békés ember nem csinál világbékét.
Jegyezd meg, a béke és a boldogság nem kintről jön!

És ha már karácsonyról esett szó, ne várjunk sokat a nagy napoktól!
A boldog és vidám élet soha nem lesz a karácsonykor megélt könnyed, örömteli percek következménye!
Ha mi nem tesszük ünnepnappá a mindennapjainkat, egy-két jeles dátum nem fog elintézni semmit helyettünk!

Ezeket tőle, Gunagrihától tanultam.  🙂
Bámulatos lelki békéje van.
Nyugodt tempóban, kimérten, időnként fergeteges humorral adja elő mondandóját.  Áldás minden szava az emberiség számára.
Ingyenesen tanít mindenkit, téged is!
El tudod fogadni?

Te is szereted? Oszd meg!