Posted in Hobbi

Álmok mezején (Vonatok)

Szerintem minden kisgyerek szokott álmodozni olyan dolgokról, hogy milyen is lenne, ha mondjuk buszsofőr, tűzoltó, katona, vasutas, balerina vagy színész lesz mikor felnő, és még ezernyi lehetőséget lehetne felsorolni ide.
Vannak köztük igencsak hétköznapi foglalkozások is, mint például a vasutas és buszsofőr stb., nekünk felnőtteknek már koránt sem tűnnek olyan vonzónak, mint a gyereknek, bár akad példa nem is kevés, akiknek ha szerencsével vagy akaraterővel de sikerült olyan dolgokkal foglalkozni, amit kisgyermekként megálmodtak maguknak.

Vannak azonban olyan fanatikusok, amilyennek jó magamat is tartom, akik nem olyan munkakörben dolgoznak, mint amiről gyerekként álmodtak, mégis megmaradt egy cseppnyi szenvedély a gyerekkorból ami kihat a felnőtt életünkre is.

http://www.youtube.com/watch?v=BjlN8IN4Dgw&feature=related

Nekem ez nem mást jelent, mint a kötött pályán haladó járművek (vagyis vonat, villamos, metró) és a velük kapcsolatba hozható összes dolog szeretete a világon.

Azt hiszem olyan hat éves lehettem, amikor is utaztunk a családdal, vonattal mentünk a nagyszülőkhöz. Az állomáson volt még egy kis időnk az indulásig, és mivel gyerekhez híven nem bírtam a fenekem üldögélni egy-két percnél tovább, neki láttam felfedezni az ismeretlen terepet.

Ha emlékeim nem csalnak, éppen egy fadarabbal játszottam, amikor egy furcsa hangot hallottam a távolból, elindultam abba az irányba amerről hangot hallani véltem, ami egyre jobban erősödött, majd a takarásból előgurult egy hatalmas tehervonat, ami rengeteg vagont húzott maga után.

Abban a pillanatban lemerevedtem és csak bámultan az akkor még iszonyatosan nagynak tűnő mozdonyt majd a vagonokat, amint szép sorjában elhaladnak a messzi távolba. Azt hiszem hogy az volt az a perc, ami miatt örökre helyet kaptak a vaskeréken guruló eszközök a szívemben.

Sok ismerősöm még a mai napig is furcsán néz rám, amikor megkérdezik, hogy hol voltam délelőttönként, és én azt válaszolom, hogy a vasútállomáson.
Szabadidőmben fogom magam és elmegyek egy-egy nagyobb vasútállomásra és nézelődők, csodálom azt rengeteg korszerű és kevésbé korszerű mozdonyt és a hozzájuk tartozó kocsikat.

Fővárosunk Budapest ebből a fő szempontból számomra igazán felemelő élményt nyújtott a sok villamos, metró és vonat miatt. Egyszerűen fantasztikus volt, hogy ha reggel felkeltem és kinyitottam az ablakot éppen egy villamos dübörgött el az úton.

http://www.youtube.com/watch?v=bAGoVy_6WDc

Tudom most sok fővárosi ember mondaná azt hogy, milyen rossz a hangok meg sok minden más miatt is, de ami nekik bosszantó zaj az számomra egy elmentett és megőrzött emlék, amit már őrizni fogok amíg csak élek!
Blackblues